PRO-KÖNYV Kft.
Blog
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Civil szervezeteknek [1]
Pályázati információk, szolgáltatások civil szervezeteknek
Zöld gazdaság [1]
Energetikai pályázatok
Vállalkozások fejlesztése [3]
vállalkozás fejlesztési pályázatok
SZJA [1]
SZJA
Társasági adó [1]
TAO anyagok
Járulékok [2]
Fizetendő járulékok
Csaták a NAV-val [1]
NAV ellenőrzésekkel, a bírói gyakorlattal kapcsolatos bejegyzések
Online pénztárgépek [2]
Online pénztárgépekkel kapcsolatos információk

Keresés

Naptár
«  Március 2013  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Mentett bejegyzések

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Üdvözöllek, Vendég · RSS 2017-09-24, 4:47 PM

Főoldal » Járulékok » Társas vállalkozók járulék szabályai és egy kis KATA
6:07 PM
Társas vállalkozók járulék szabályai és egy kis KATA
Társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék szabályai 2013.    (alapvető forrás : NAV 12. Információs füzetek)

A társas vállalkozókra vonatkozó biztosítási kötelezettség megállapításával kapcsolatban problémák leggyakrabban a gazdasági társaságok tagjait érintően merülnek fel, ezért a következőkben ezekkel foglalkoznék részletesebben.
A tagok az alábbi jogviszonyban végezhetnek munkát a társas vállalkozásban.
- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony.

Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. A vezető tisztségviselő e feladatát elláthatja:
- a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
- munkaviszonyban

Fontos: Alap esetben nem láthatja el a vezető tisztséget munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. Azonban rendelkezhet úgy a társasági szerződés, hogy munkaviszonyban elláthatja a vezető tisztséget !

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a társaság vezető tisztséget ellátó tagja a Tbj szerint milyen besorolásba eshet.

 

Vezető tisztség ellátása Gt. Szerint

Vezető tisztség mellett személyesen közreműködik-e a társaság tevékenységében

Ha igen, akkor milyen jogviszonyban (lehet: munkaviszony, megbízás, társas vállalkozóként)

A vezető tisztségviselő jogállása Tbj szerint

1.

Munkaviszony

Nem

-

Munkaviszony

2.

Munkaviszony

Igen

érdektelen, hogy milyen jogviszonyban

Munkaviszony

3.

Megbízás

Nem

-

Társas vállalkozó

4.

Megbízás

Igen

Munkaviszony

Társas vállalkozó

5.

Megbízás

Igen

Megbízás

Társas vállalkozó

6.

Megbízás

Igen

Társas vállalkozóként

Választott tisztségviselőre vonatkozó szabályok szerint lesz biztosított a vezető tisztség tekintetében


1. Ez a legegyszerűbb eset, egyszemélyes Kft., egy beltaggal rendelkező Bt. esetén is megoldható, ha a társasági szerződés így rendelkezik.
2. Nem lenne értelme a személyes közreműködést a munkaviszony mellett egy külön jogviszonyban végezni, de lehetséges akár megbízás, akár társas jogviszonyban. Ekkor "többes jogviszonyban” állónak minősül.
3. Ez nagyon veszélyes. Hiába nem végez munkát a cégben, társas vállalkozónak minősül !
4. Ez már jobb, mert van munkaviszonya a társas vállalkozás mellett
5. Két megbízás alapján társas vállalkozó
6. Ez a nagyon érdekes : vezető tisztségre van megbízási szerződés, személyes közreműködés nem munkaszerződés és nem megbízás alapján végzi. Csak csinálja, tehát tagsági jogviszony keretében, azaz társas vállalkozóként. Ekkor a vezető tisztségviselés tekintetében a megbízás alapján a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, vagyis akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Viszont a személyes közreműködés szerint társas vállalkozó !

Példák a NAV információs füzetében bőven találhatók.

Megfordítva és kiterjesztve a társaság összes tagjára:

Társas vállalkozó az a tag, aki :

1. Vezető tisztségviselő és ezt megbízás alapján végzi és
- személyesen nem közreműködik
- vagy munkaviszonyban közreműködik
- vagy megbízás alapján közreműködik

2. Nem vezető tisztségviselő és személyesen közreműködik és azt nem munkaviszonyban és nem megbízás alapján alapján teszi (tehát tagi jogviszonyban)

Miért fontos ez ? Természetesen járulék fizetési és szociális adó szempontból !

Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:
- főfoglalkozású,
- többes jogviszonyos
- kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas)

Főfoglalkozású társas vállalkozók járulékfizetése:
A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni lehet bizonyos esetekben (pl. táppénz, GYED,GYES, stb).
Fontos ! A járulékfizetési kötelezettséget már nem „göngyölítve” havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani, tehát az alsó határ alapján akkor is fizetni kell, ha az adott hónapban tényleges kifizetés nem történt !
Megjegyzés: A társas vállalkozói jogviszony esetén a  szociális hozzájárulási adó kivetése hasonlóan működik, itt az adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. Ezt külön nem részletezném.

Több biztosítással járó jogviszony :
Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg
- munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,
akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Nem fizet 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot sem.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaságban társas vállalkozónak minősül a Tbj szerint, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.( a többi esetben a tényleges jövedelem a járulék alap). A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
Egyéni vállalkozó is választhat : egyéni vállalkozóként vagy a társas vállalkozásban fizeti meg a  legalább a járulékfizetési alsó határ után a járulékot.

Kapcsolat a KATA-val NAV álláspontja szerint:
Abban az esetben, ha Katv. szerint kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, az említett szabályok nem alkalmazhatók.
Mindez azt jelenti, hogy a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében társas vállalkozóként biztosított – amennyiben nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is, vagy nem folytat nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ennek megfelelően kell a járulékfizetési kötelezettségét fizetni. (járulékfizetési alsó határ)

Néhány megjegyzés :
1. Egy esetben lehet a kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg egyéni vállalkozóként is biztosított, ha kisadózó Bt. kisadózó kültagja, és egyéni vállalkozó is mellette. Oka: egyéni vállalkozó nem lehet az, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

2. Angyal József okleveles adószakértő azonban nem ért egyet a NAV véleményével. Megjegyzi, hogy a fent leírtak nem tekinthetők hivatalos állásfoglalásnak mindaddig, amíg azt nem írja alá a minisztérium szakmai főosztálya. Az egyértelmű, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a Tbj. törvény 31. § (6) bekezdése szerint az egyéni vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének. Az adószakértő szerint a kisadókról szóló (Ka.) törvény viszont mentesíti a főállású egyéni vállalkozót a Tbj. törvényben előírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól, a speciális szabály (a Ka. törvény) felülírja a főszabályt (Tbj. törvény).
A Ka. törvény 9.§ (1) bekezdés c) és d) pontja rendelkezik a Tbj. törvény 29.§ (3) bekezdése és a 29/A.§ (1) bekezdése által előírt járulékfizetési kötelezettségről. A Ka. tv. 9. § (1) bekezdése kimondja: "A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és a kisadózók mentesülnek (...) alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása, és megfizetése."
Angyal József szakmai véleménye szerint, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy a Bt. beltagja bejelentkezik katásnak, akkor az ezzel egyidejűleg meglévő társas vállalkozásában is személyesen közreműködő tagra a Ka. törvény nem ró rá újabb járulékkötelezettséget. (forrás :www.penzcentrum.hu és www.angyalado.hu)

3. Kisadózó senki sem lehet munkaviszony keretében! És a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a Bt., Kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.  Ez nagyon fontos ! Hiszen amennyiben a Bt. kisadózóként be nem jelentett kültagja, aki nem kötelezett tevékenység végzésére, a vállalkozás tevékenységében mégis részt vesz, nem teheti ezt sem társas vállalkozóként, sem megbízás alapján. Ha nem alkalmazott, akkor a legjobb, ha messzire elkerüli a vállalkozást ! A törvény nem tesz különbséget akkor sem, ha máshol van 36 órás munkaviszonya.

4. Főállású kisadózó: eltekintve attól, hogy a pontatlan a törvény megfogalmazása abban, ki NEM főállású, érdemes az alábbira figyelni.
Csak főállású lehet az, aki más társas vállalkozásban NEM munkaviszony keretében vezető tisztségviselő vagy személyesen közreműködő tag. Tehát a speciális esetektől eltekintve csak az lehet nem főállású lehet kisadózó, akinek máshol van 36 órás munkaviszonya.

Összefoglalva:

Amennyiben egy magánszemély több vállalkozásban tag, ügyvezető, esetleg személyesen közreműködik, a legegyszerűbb, ha kiválaszt egyet, ahol munkaviszony keretében dolgozik. Még akkor is, ha ehhez esetleg társasági szerződést kell módosítani.
Ekkor:
1. Mint munkavállaló, kevesebb a közteher
2. A többi vállalkozásban akár megbízási szerződéssel is lehet ügyvezető és végezhet egyéb munkát is benne személyesen. A megbízási szerződés díjazás nélküli is lehet.
3. Ha egyéb ok nem zárja ki, lehet mellette egyéni vállalkozóként vagy akár Bt. tagjaként nem főállású kisadózó.
Természetesen az összes többi vállalkozásban be kell jelenteni, hogy 36 órás munkaviszony mellett társas vállalkozó. És tudomásom szerint a 1308-as bevallást akkor is be kell adni, ha ő van egyedül a cégben és semmilyen kifizetés nem történt.

Kategória: Járulékok | Megtekintések száma: 5077 | Hozzáadta:: Emma | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  
Még egy változás, amelyet az új PTK hozott.
Korábban :
"Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja."

Most ez a mondat a NAV 2015. évi tájékoztatójából is kikerült.

0
1  
A fentieket egy kicsit ki kell egészítenem. Egy ismerős hívta fel az alábbira a figyelmemet, NAV-tól kapott állásfoglalást:

Ha valaki bármilyen kicsi részmunkaidőben foglalkoztatott a cégében munkaviszonyban, akkor azt a tevékenységet NEM társasvállalkozóként végzi, hanem munkavállalóként, a járulékot a munkaszerződés szerinti (kifizetett) bér alapján kell számolni.

A többi már nem újdonság:
Ha nem társasvállalkozó és nincs 36 órás munkaviszonya, akkor főállású KATÁ-snak kell lenni
Esetleg érdemes meggondolni, 50.000 vagy 75.000 járulék befizetése a kedvezőbb.

Idézet a NAV leveléből :

"Amennyiben Ön a szóban forgó társas vállalkozásban az ügyvezetoi teendoket és a társaság tevékenységébenvaló személyes közremuködést heti 36 órát meg nem haladó munkaviszony keretében látja el, akkor a Tbj. 5. §
(1) a) pontja értelmében BIZTOSÍTOTT.
A járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató a Tbj. 4. § k) pontjában meghatározott járulékalapot képezo
jövedelem után a 18. § (1) a) pontjában eloírt járulékok - 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 %
pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 % munkaero-piaci járulék, valamint 10 % nyugdíjjárulék -
megállapításával, levonásával, bevallásával és megfizetésével teljesíti.
A kifizetot terhelo szociális hozzájárulási adó 27 százalék. "


Név *:
Email *:
Kód *:
Copyright MyCorp © 2017
Ingyenes honlap létrehozása с uCoz